Mire számíthatunk
a Mandala-túrák során?
A kalandozásról
Az utazásról
A szállásokról
Az étkezésekről
A túratársakról
Hogy lehet a Mandala-túrákhoz csatlakozni?
A jelentkezésről
A szabad helyekről
A foglalásról és fizetésről
Az utasbiztosításról
Mire lesz szükségünk a Mandala-túrákon?
A túrák nehézségéről
Az erőnlétről és az előkészületekről
A felszerelésről
A túravezetőkről
A mandaláról
Kellemes mediterrán éghajlat fogad
. és ahol nagyon keresni kell a lépéslehetőséget
".Függő játszma a két sziklafal közötti függőhídon 2400 m-en. Élvezzük, hogy megint gyerekek lehetünk.
Élménymászás, nincs türelmetlen tömeg mögöttünk, mint tavaly a Brigata nevű úton.
Ott nem értékelte a tömeg a művészi hajlamainkat, amikor elővettük a fényképezőgépeket."
Egész napos autózás után érkezünk meg Dél-Tirol aljára. Sátorverés után elkészíthetjük vacsoránkat, vagy megkóstolhatjuk a kisvároska egyik éttermében az igazi olasz pizzákat.
Az olasz borokat is jól mennek a helyi ételekhez, azonban vigyázat, nem érdemes túlzásba vinni, hiszen holnap anélkül is szédítő napunk lesz.
Ma nagyon korán kelünk, hiszen egész napos kaland vár ránk. Kis autózás után megpróbáljuk elkapni az első felvonót, ami megment minket attól, hogy az un. beszállás (viaferrata út kezdete) előtt 1600 m-es szintkülönbséggel kikészítsük magunkat. Így marad energiánk élvezni a 2500 m magasságban vezető utat.
Ami ráadásul nem is akármilyen út. Keskeny ösvény egy sziklapárkányon, ahol van egy kis lelki támaszunk, hiszen karabinereinket beakasztgathatjuk azokba a dróthuzalokba, ami biztonságot nyújt arra az esetre, ha megbotlanánk, megcsúsznánk.
A sziklaút nagyjából szintvonalon halad, néha majdnem elérjük a 3000 m-es magasságot, hol a drótkötélbe, hol létrafokokba kapaszkodva araszolunk fel és le. Utunk első szakasza még technikailag könnyű.
A következő szakasz előtt választhatunk: tovább megyünk a kicsit nehezebb terepre, vagy learaszolunk egy menedékházba, és egy finom ebédet elköltve tájban gyönyörködve megvárjuk a bátrabbakat (vagy vakmerőbbeket?).
Folytatjuk tegnapi utunkat. Íme a folytatás a technikailag közepesen nehéz úttal. 50-70 m magas létrák, légtorna 3000 m-es magasság közelében.
Nem, nem egy szál drótkötélen kell balettcipőben átmenni egyik csúcsról a másikra, de a drótkötél az igaz. Erősen kapaszkodunk néhol. Lehetséges az is, hogy olykor hófoltokon kell átbalettoznunk vízszintesen, máskor függőlegesen pipiskedünk a sziklakiszögelléseken.
A tegnap tanultaknak megfelelően akasztgatjuk karabinereinket, így végig biztonságban vagyunk.
Aki nem bírja, csak jeleznie kell és a legközelebbi "megállóban", vagyis lejáróban kiszállhat. Estefelé érünk a kempingünkbe.
Ha belejöttünk a ferrátázásba, ma kipróbálhatjuk magunkat egy nagyon nehéz útvonalon, amit egy IV-es nehézségű sziklamászó útba építettek be. Szerencsére, ha úgy érezzük, hogy mégsem ilyen lovat akartunk, még az elején meggondolhatjuk, és visszaereszkedhetünk egy egérúton.
De ha ezt a lehetőséget elszalasztjuk, nincs mese, végig kell csinálni. Nem nagy magasságban, de függőlegesen halad az út, máskor pedig ugyan vízszintesen, de olyan pici párkányon, hogy még talán egy veréb lábának is keskeny lenne.
Kapaszkodunk nagyon a drótkötélbe (Figyelem! Speciális kesztyű használata erősen ajánlott!). Szorítjuk a vasat, araszolunk balra, de közben ki kellene készíteni a kis aprópénzünket, mert elérkezünk ahhoz a kis sziklaüreghez, ahol egy Madonnaszobrot és perselyt találunk.
Most biztosan úgy érezzük, segítségre van szükségünk és minden pénzt megadunk, hogy kikerüljünk ebből a helyzetből. Valószínűleg sikerülni fog, de addigra az adrenalintól teljesen kiszáradunk. Lesz egy kicsivel kényelmesebb hely, ahol tudunk kicsit inni. Aztán jön még az igazán nehéz rész.
Függőlegesen, nagyokat lépkedve, néha nyújtózkodva a következő akasztásig próbáljuk leküzdeni a via ferrata nehézségeit, míg végül egy kellemes, barátságos szőlőültetvényen találjuk magunkat. Kényelmes út visz vissza az utunk a kis faluba. Ha mászás előtt nem mentünk be a kis kápolnába, most biztosan megtesszük. Bár utunk fárasztó volt, de nem túl hosszú, így megízlelhetjük a Garda-tó partján épült város, Lago di Garda tengerparti hangulatát. Vitorlások, motoroshajók, az illatok, a szellő, a sikátorok és az épületek mind azt érzékeltetik, mintha egy tengerparti városkában lennénk.
Ez a nap sajnos ismét rámegy az utazásra. Indulás előtt még nosztalgiázhatunk, vagy shoppingolhatunk Arcoban. Késő este érkezünk haza.
Uticél:
Olaszország, Garda-tó és Brenta Dolomitok
A túra időpontja:
2011. június 22-26.
Utazás:Egyénileg (az autókat segítünk összeszervezni)
Szállás: kempingben
Részvételi díj:
35.000 Ft
Az ár tartalmazza:
A felszerelést (beülő, viaferrata-szett, sisak) bérleti díját, viaferrata-oktatást, valamint a túravezetői díjat
Az ár nem tartalmazza:
A szállást, az utazást és az ehhez kapcsolódó díjakat, az étkezéseket, és az extrémsport biztosítást
Szükséges felszerelés: túraruházat, kempingfelszerelés
A túra nehézségi foka, fizikai megterhelés:
technikailag igényes túra
Egyéb:
tériszonymentesség előfeltétel. Kempingfelszerelést tudunk kölcsönözni.
Jelentkezés:
Ha szeretne jelentkezni erre a túrára, kattintson ide
| főoldal | fotógaléria | kapcsolat | oldaltérkép |
Copyryrght © 2009 Minden jog fenntartva. Frissítve:
2011-02-08